Biztos Ti is láttatok már táblafestékkel lekent falat, amire a gyerekek kedvükra rajzolhatnak krétával: hívogató, nagy felület, tapasztalatom szerint mindenféle noszogatás nélkül alkotnak rá valamit a kicsik. Nem olcsó ez a festék, ezért is örültem meg nagyon, amikor láttam, hogy a Meseváros alkotója, Dia elkészítette házilag és volt olyan kedves, hogy le is írta, hogyan készült.
A táblafesték egyébként sok-sok felület festésére alkalmas, nekem a faládáknál nagyon bejött, érdemes kipróbálni, szépen fel lehet vele újítani megunt, megkopott fa- és egyéb tárgyakat. Fogadjátok szeretettel Dia történetét!
"Az egész úgy kezdődött,hogy kifestettük a második gyerkőc érkezése előtt a házat és megegyeztünk abban, hogy az étkezőben gyerek magasságig lambériázunk. Gondolom, akinek van legalább egy kiskorú a házában, tudja, hogy ez az a magasság ameddig a fal gyakorlatilag az összes helyiségben tiszta mancs. Tejbegríz, kakaó, spagetti, tea, filctoll, cerka, zsírkréta, gyurma...
Hát a lambériázás elmaradt: egy-két paca, ugyan már! Na de a nappaliban megint siralmasan csúnya lett a fal. Nekitolják, lekarcolják, lejönafesték, gyurmaragasztós, a kicsi meg most fedezi fel,hogy tud rajzolni. Persze nem a a papírra...
Nem bírtam tovább, festeni kell, gondoltam, de mivel? Táblafesték, hát ez az! Kicsiben már próbáltam, nagyban ne menne? Végül a konyha lett a tökéletes hely: engem hagynak főzőcskézni, míg ők jobbnál jobb rajzokat kreálnak.
A recept a következőképpen alakult, szigorúan maradékokból:
Volt egy kis maradék tempera a feketéből, beszáradt, használhatatlannak tűnt - talán neked is van ilyen otthon. Ez is menthető! Felmelegítettem egy lábasban kevés vízzel és szépen feloldódott. Nem kell főzni,csak jó meleg legyen. Ezzel a hígabb temperával alapoztam. Aztán ebbe a folyadékba szórtam gipszport, annyit, hogy jó sűrű legyen. Alaposan elkevertem. Szivaccsal felvittem ezt a réteget is. Viszonylag gyorsan kell dolgozni, mivel a gipsz elkezd kötni. Az arány: 2 rész festék, egy rész gipsz. Erre került egy réteg fekete akril. Majd az egészet vizes bázisú lakkal lekentem. Kicsit aggódtam, hogy a lakk majd csúszós lesz a krétától, de szerencsére nem lett az.
A rétegek között muszáj megvárni a száradás, kis hajszárítózással lehet rövidíteni. Nyilván egyszerűbb boltból beszerzett táblafestékkel dolgozni, viszont nekem ez így nem volt új költség plusz elhasználtam a maradékokat is. Természetesen akrillal is lehet végig dolgozni, az egy kicsit drágább.
Az egész procedúrát alvásidőben csináltam, tehát meglepetés volt javából és elkészíteni se sok idő!"
Dia a Meseváros alkotója, itt ajánlottuk korábban. Köszönet a posztért!
S ha kedvetek támadna aszfaltkrétát készíteni, itt talájátok a kipróbált receptet.