A tekercsekhez való vonzalmam a ceruzatartó tekerccsel kezdődött, a rajztábla tekerccsel folytatódott és most az öltöztetőbaba tekercsnél időzik. Racionalizálhatnám a szerelmem: kis helyet foglal; a játék önmaga tokjává varázsolható, egyszerű elkészíteni, viszont nagyon látványos stb. De egyszerűen az van, hogy csak úgy tetszik. És azt hiszem, ez a tépőzárral megoldott öltöztetőbaba egyelőre tekercs-ügyben mindent visz.

Az elkészítése kb. 4 óra hosszát vett igénybe. Fogtam egy gyapjúfilcet, és rajzoltam egy babaformát rá, amit gépi hímzéssel ráhímeztem. (A cicával ugyanígy jártam el. Ő azért került a képbe, mert zárt szekrényajtó mellett üresnek tűnt nélküle a szoba.) Aztán vettem egy merevebb anyagot, szekrényajtónak. A szekrényajtóra szintén gépi hímzéssel mintát rajzoltam, majd rávarrtam a filcre. Függöny és csillár is lett hamar, majd kezdődhetett a ruhatár összeállítása.


Az anyagválasztást erősebben befolyásolta a lustaság mint az ízlés: semmi kedvem nem volt minden egyes darabot elszegni. A tépőzárvarrást azonban nem úszhattam meg: az rögzíti a babára a ruhadarabokat.

Amiből akad minden: bugyitól, a neglizsén keresztül az esőnadrágig.


Amikor elkészültem, az egész filcet rávarrtam egy másik anyagra (hogy ne látszódjon a hátulján a varrás, és hogy nagyobb tartása legyen), majd feltekertem:



Témába vág
Hordozható rajtábla