A fényes, barna héjú, a köveknél könnyebb súlyú gesztenyék ilyenkor elárasztják a lakás különböző pontjait. A lányok egyszerűen nem tudnak ellenállni az avarban bujkáló gombócoknak, és mint valami kincset, nehezen szerzett zsákmányt hordják haza, több fordulóban, hogy „Anya, ezt gyűjtöm! Nem szabad eldobni!” Miután a gyufáskippkoppfiúkippkopplány-korszakon mi is túleveztünk – mert azért jó ezzel kezdeni –, további ötleteket kerestünk az anyag újrafelhasználására. Ez lett a zsákmányállat – avagy ki mit lát bele.
Vadgesztenye recycling #2: gesztenye-zokni bábuk
A tervhez nagy lökést adott az egyik alsó polcon meghúzódó lyukas (felnőtt)térdzokni-gyűjtemény, melyre sehogysem kerültek foltok az elmúlt másfél évben, illetve érezhető volt, hogy ahhoz meg nem elég lerobbantak, hogy a kukában végezzék (gyerekzokniból kandi tavasszal csinos zokninyulakat készített). A gesztenyék csillogó héja, és változatos formái ezúttal nem fognak teret kapni, mivel a zoknikba kerülnek, töltőanyagként. A formázáshoz egy gombolyag fekete cérnát használtam, vágás nélkül, az ollónak csak a végén jutott szerep.
Első lépésben a legelső, zokniba bujtatott gesztenye köré hurkoltam a cérnát:
Majd mellé került a másik gesztenye, mintha két kidülledt szemet készítenénk, és rögtön utána néhány újabb gesztenye, ami fejformát adhat ki, majd újabb hurkolás az alul vezetett cérnával. (Persze, ha valaki jobb kidolgozásra törekszik, tűt is használhat, és minden egyes hurkolás után azzal rögzítheti a cérnát.)
Ezután két lábszerűség következett, amihez egy-egy, mindkét oldalon kiemelt gesztenye jelentette az alapot, majd folytattam a következő törzs-szelvénnyel:
Ezt addig ismételtem, amíg tartott a zokni, és bírta a rugalmas anyag. A farokrészen bevetettem a tűt, és összeöltöttem, lezártam a figurát. Zsineg került a fejére.
Hasonló módszerrel készült egy kisebb figura is, amelynek a farkát szintén cérnás hurkolással oldottam meg, ezen nem alakítottam ki arcot, sem egyéb testrészt, akinek hiányzik, gombokból, vagy filcből készíthet hozzá.
Mindenki folytassa kedve szerint! Ha húzogatható kígyót-százlábút szeretnénk, legyünk tekintettel a súlyra is, mert míg egy szem gesztenye elenyésző súlyú, egy rugalmas zokniba belefér több kiló is, és azzal már nem olyan „könnyű” a játék.
A többit már a felhasználókra bíztuk. Volt sétáltatás, dobálás, babusgatás és fellógatás. Ha megcsináljátok, írjatok meg, hogy a törzsközönség szerint még mire lehet használni?
Témába vágó posztok