Kaptunk már olyan olvasói kérdést, hogy vajon hogyan játszhat együtt a család különböző korú gyerekekkel, anélkül, hogy féltékenykedés, lenézés, rombolás legyen belőle. Szerintem a titok egyik nyitja a megfelelő szereposztásban lehet: a játék, illetve a játékban kapott feladat mindenkinek a maga szintjén legyen kihívás. Íme egy teljesen egyszerű társasjátékötlet, amit két-, öt- és nyolcéves is szívesen játszik együtt. Bármilyen képes kártyával, játékkal játszható.
Végy tehát bármilyen képecskéket: memóriajátékból valókat, oktató kártyákat, újságból vagdosottakat, és terítsétek le az asztalra képpel felfelé őket.Bemelegítésként érdemes egy egyszerűbb játékkal kezdeni: Arra gondoltam... és titokban kinézni egy képet, elmondani, hogy mi van rajta. Aki először megtalálja, azé a kép. A következő játékos szintén kigondol egy képet, és beszél róla. Már három éves gyerekkel lehet úgy játszani, hogy nem a konkrétan látottakat mondjuk, hanem a tulajdonított szándékot, képzelt okot vagy következményt, a vélt kontextust: „arra gondoltam, hogy bizony a bácsinak lehet, hogy kék lesz holnapra a feneke”. A kétéves ebben a verzióban együtt kereshet a többiekkel, amikor meg ő gondol, általában rámutat a választott képre: „arra gondoltam”, de ez nem akasztja meg a játék menetét, a nagyobbik jót mulat rajta. Ha túl nagy a korkülönbség, lehet úgy játszani, hogy mindig az aktuális beszélő melletti megadott játékos találja ki, hogy melyik képről van szó.
A játék, ami nekünk nagyon bejön mostanában, az komplexebb, a feladatok megosztottabbak. Hárman szoktuk játszani: a kétéves és az ötéves kislányommal. Kirakjuk a képeket magunk elé, és vagy a nagyobbik lányom vagy én elkezdünk egy történetet mesélni. A történet elemeit a képek adják: „Egy szokatlanul hideg novemberi napon – a lámpás felvonulások idején – leesett a hó. Az első megrökönyödést követően gyerekek, felnőttek fogták a szánkójukat, és indultak a legközelebbi dombra....” Amikor a mesében elhangzik egy olyan elem, ami a képek egyikén látható, és ezt a mesét hallgatók felismerik, fel kell szedni az adott képet. A játéknak akkor van vége, ha az összes kép eltűnt az asztalról. Öröm a mesélőnek, hogy összefüggő történetet tudott kreálni, öröm a gyűjtögetőknek, akik bőszen keresik a képeket, és közben hallgathatják az olykor képtelen fordulatokkal teli mesét.
További játékok, ajánlók a témában
Mi történt ma az oviban? Beszélgetős játék