Megkerestek bennünket az Időtetrisz blog kedves gazdái, hogy mutassunk be néhány, a kiskertben, balkonon, vagy az ablakpárkányon is sikerrel termeszthető fűszernövényt és zöldségfélét egymást követő posztokban. A felkérésnek örömmel teszünk eleget, mielőtt azonban belekezdenénk egy-egy faj, vagy növénycsoport leírásába, nem árt megbeszélnünk, hogy miért érdemes a rendelkezésünkre álló zsebkendőnyi kiskertet, vagy egykét balkonládát fáradságos munkával zöldséges-, illetve fűszerkertté alakítanunk, miért termesszünk ehető dolgokat dísznövények, virágok, fű, vagy éppen betonburkolat helyett. És persze azt is meg kell beszélnünk, miért termesszünk különleges zöldségféléket a megszokottak helyett.

Bihari Balázs (Valeyrac Exotics) vendégposztja

Azt gondolom a képernyők és klaviatúrák előtt ülve sok ellenérvet tudnánk megfogalmazni a kertészkedéssel, meg a különleges fajtákkal szemben. A következő néhány gondolatban próbálunk két legyet ütni egy csapásra: a kertészkedést övező előítéletek tételes megcáfolása mellett kíséreljük meg bebizonyítani, hogy akár még egy-két virágcserép termesztésbe fogásával is jelentős sikereket érhetünk el.

1. A legelső ellenérvünk a kertészkedés megkezdése ellen a helyhiány lehet. Sokan gondolják, hogy az apró kertben, vagy épp az erkélyen nincs hely zöldségtermesztésre. Természetesen az igaz, hogy ekkora területen nem érdemes olyasmit termesztenünk, amiből nagy mennyiségre van szükség, vagy aminek a betakarítandó mennyiséghez képest aránytalanul nagy a terület-, vagy földigénye. Viszont nyugodtan termeszthetünk olyasmit, amiből nem használunk sokat (a legtöbb fűszernövény ilyen), felfelé növekvő, folyton termő növényeket (paradicsomok, paprikák, okrák, futó uborkafélék, futóbabok, stb), és olyasmit, amihez az üzletekben csak aranyáron juthatnánk, vagy éppen sehogy – a második leggyakoribb ellenérv az, hogy a kertészkedés nem éri meg J. Például a perui földicseresznyét (ismertebb nevén physalist) a nagyobb üzletekben 10 dekánként 4-500 forintos áron vesztegetik, míg egy paradicsom méretű és igényű tőről akár 1,5-2 kg-ot is betakaríthatunk egy év folyamán. Na, ezek után sem éri meg kertészkedni?

2. Szintén gyakori ellenérv, hogy nincs meg a megfelelő szakértelmünk a kertészkedéshez. Nos, az tény, hogy minimális információval rendelkeznünk kell egy adott növényről ahhoz, hogy sikerrel nevelhessük. Ezt, a növényenként mintegy három mondatnyi információt következő cikkeinkben szívesen megosztjuk veletek. Ennél a pár sornyi információn túl sokkal inkább némi nyitottság, és egy hangyányi szorgalom kell zsebkendőnyi parcellánk megműveléséhez, a tapasztalat meg hamar kitoldja a többit.

3. A legnagyobb félreértések mégis már akkor jönnek elő, amikor valaki már elszánta magát a kertészkedés megkezdésére. Ilyenkor sokan kizárólag őshonos fajokat, fajtákat szeretnének termeszteni, mondván hogy minden más növény jelenléte természetellenes a Kárpát-medencében. Akik ilyen fajták ajánlását kérik tőlünk, mindig meglepődnek, amikor visszakérdezünk, hogy répát, esetleg hagymát szeretnének-e termeszteni. Bizony, a legtöbb olyan zöldségféle, ami a mai magyar konyha alapjait képezi, az nem csak Magyarországon, de Európán kívülről származik.  A paradicsom, a paprika, a krumpli, de a kukorica és például a bab is 150-200 éve még alig ismert különlegesség volt hazánkban. Bizonyára akkor is volt számos olyan ember, aki rosszallta ezek behozatalát hazánkba. Pedig nehéz nem észrevenni, hogy ahogy kétszáz éve a paradicsom, vagy a paprika, úgy ma az új fajták, fajok kipróbálása és hazai termesztésbe vonása formálja a jövő hungarikumait.

A következő bejegyzésekben, ha igénylitek, megmutatjuk majd, hogy a megfelelő faj- és fajtaválasztással akár 1-2 négyzetméter terület beültetésével is jelentősen változatosabbá tehetjük ételeinket. Megnézzük, hogy a világ több, mint 7000 szabad beporzású paradicsomfajtája közül milyen típusokat érdemes kis területre ültetni, hogy mennyire csíp a chili, meg hogy mire jó az ananász illatú bazsalikom. Rácsodálkozunk majd a piros padlizsánra, a kék paradicsomra, meg a lila sárgarépára, kipróbáljuk a citromnádat, a wonderberryt, meg a naranjillát, és még számos érdekességet. És mindegyikről megbeszéljük, hogy hogyan termesszük.  Ha pedig megtetszik valami, magokat innen választhattok majd.

Mi az, amit a konyhakertünk elbír? Beszéljünk róla? Szeretnétek?