Kisfiam még nincs egyéves, egyelőre biokaján éldegél, minden egyes nap megeszik egy hol szép, hol nem túl szép almát, egyelőre a héja nélkül. Nem szeretem, ha ennivalót kell kidobni, így a szép kis héjdarabokat megeszem vagy kenegetem a belsejével az arcom, hogy mégse csak úgy vándoroljanak a komposztba, de egy idő után nem hagyott nyugodni a dolog, nem létezik, hogy ne lehetne felhasználni valahogy. Így jött az almaecet receptje, ebbe csak víz, cukor és almahéj kell. Fontos, hogy vegyszermentes legyen, mert napokig ázik, akkor aztán minden lazán kioldódhat.

Az Öko-Piac-Tér oldalán található folyékony mosószer receptet már próbálgattam (jön majd ez a téma is), aztán valahogy bevillant, hogy itt írtak az almaecetről. A lényeg: kétszer annyi víz, mint almahéj, tizedannyi cukor, mint víz. 

Ruhaöblítésre ezt nem használnom, mert macerás megfelelő mennyiséget előállítani, de számos egyéb módon felhasználható: salátára öntve; hajmosás után öblítőnek használva nagyon szép fényt ad a hajnak; reggeli előtt (azaz éhgyomorra) egy kanál méz + 1 kanál almaecet  immunerősítő hatású és itt hosszasan sorolják, mennyi mindenre jó még.

Tehát, keverjük be a 3 alapanyagot, zárjuk le 10 napra egy szellőző edényben (nálam a kilyuggatott alufólia vált be, mint legegyszerűbb megoldás), tároljuk sötét helyen és 10 nap után kész is. Vigyázat, mert könnyen penészedik a tetejére feljövő alma, nem árt időnként ránézni, nekem pár már elromlott így sajnos, de ez a flakon már a jó adagból várja a spájzban, hogy beteríthessen némi zöld leveleket.