Mogyorókrém-recept (vagy lassan ismertebb nevén: nutella)  volt már az Időtetriszen, most jöhet ez a kevesbé népszerű, sőt, inkább megosztó és kissé talán lenézett, sokszor csak kenyér és lekvár közé dugott sós-édeskés krém avagy peanut butter. Aki szereti, általában kissé ki van akadva rajta, miért ilyen drága, nekik az a jó hír van, hogy csak mogyoróból is pikk-pakk el lehet készíteni egy aprító segítségével és így töredékáron jutunk hozzá, legyen csak a polcon finom mogyoróvaj. Most kapott még egy kis mézet és olajat is, lássuk, hogy is.

A földimogyorót pucolgatva a kicsiket is be lehet vonni a buliba: könnyen leszedhető a héja, látványos az eredmény és nem kell egyedül küzdeni vele. Pucoltat vásárolva kicsit hamarabb kész, ha meg is van pörkölve, akkor csak a darálás maradt.

Aprító híján botmixerrel estem neki, ezzel egy kicsit lassúbb a dolog, mert azt pihentetni kell, nehogy leégjen, ráadásul nehezebb is elérni a teljesen krémes állagot – ez nálam nem volt gond, mert amúgy is a crunchy, azaz a darabos mogyoróvaj ízlik jobban. Miközben daráljuk, a mogyoró elkezdi kinyomni magából a saját olaját és ettől lesz igazán krémes.

Méz, növényi olaj és mogyoró

Magában elkészítve is nagyon finom, most kapott 3 plusz alapanyagot: a kb. 12 dkg-hoz kerül egy kiskanál méz, 2 ek olaj és némi só  – ezektől egy kicsit erőteljesebb lesz a sós-édeskés ízvilág, egyáltalán nem ehetetlen nélkülük sem, de határozottan jót tesz, ha valaki egy kicsit többre vágyik a natúr verziónál. Érdemes az aprítás vége felé hozzáadni ezeket, mert a méz nagyon ragacsossá teszi  az egész anyagot és nehezebben dolgozik vele a botmixer.

Nem túl dekoratív, de nagyon finom a házi mogyoróvaj

És kész is, nagyjából tovább tartott leírni, mint elkészíteni, még a botmixeres aprítással sem volt több, mint 10 perc. Hűtőben tárolva biztosan ki fog bírni néhány hetet.

Végre cukkini is van, lehet készíteni a mogyoróvajas zöldségeket is, de volt már itt szó mogyoróvajas kencéről is.

Szeretitek a mogyoróvajat?