Igazából az történt, hogy dühített, hogy nem tudom megvenni: kapucnis volt, több nagyobb csíkból összevarrva, akár egy álom. Szaladóruha nyárra. Elkeseredetten rohantam haza, és szétdobáltam a szekrényem tartalmát.
Volt egy kapucnis póló: túrtam valahol, de hiába tetszik, kilóg belőle a hasam. Egy ujjatlan kötött ruha: valahogy esetlenül állt mindig. A piros passzéanyag már az anyagok közül került elő.
És nekiláttam pontosan annak a munkának, amit tavaly ősszel írtam le, gyerekruha verzióban:
 |
| gyerekruha-verzió |
Vágtam, tűztem, próbáltam. Megint tűztem és megint próbáltam: hogy a csík ne szélesítsen. Aztán varrtam:
És most örülök. (Még ha ez nem is látszik.)
