Persze, hogy nem akar tanulni. Teljesen normális. Ezen kár dühöngeni. Mert tanulni stresszben, a "muszáj-muszáj-muszáj, holnapra muszáj" hangulatban nem lehet. Éppen ezért, érdemes mindent megtenni azért, hogy a tanulás belső motivációból, kedvvel történjék. Nem mondom, hogy ezt a mindennapi leckeírásban meg lehet valósítani. De próbálkozni érdemes. Például lapbookkal.
- a tudnivalót maga a gyerek pakolja bele. Ez eleve mindig bejön: az a tananyag, amit te annak gondolsz. (Megfelelő leleménnyel ezt persze lehet a követelményekhez igazítani.)
- a gyerek dolgozik vele, így munka közben észrevétlenül tanul.
- ráadásul közös élménnyé alakulhat a tanulás - megfelelő előkészülettel.
- egy megfelelően hajtogatott színes lap (kicsit vastagabb lap, pl. az Aldiban időnként kapható A/3-as színes tömb) maga a könyv;
- amiben különböző trükkös (néhány hajtogatással és ragasztással megoldható) módon információk vannak elhelyezve:
Ezeket a trükkösen hajtogatott, ragasztott fülecskéket minibook-nak hívják, és ezer változatuk létezik:
A képek az alábbi linkről valók, ahol rengeteg minibook-tippet kaphatunk.
A lapbook tartalmát:
- mi határozzuk meg;
- érdemes a tananyaghoz kapcsolódóan izgalmassá tenni;
- minél nagyobb mértékben a gyerekkel elkészíttetni (ő írja a szöveget bele, rajzolja, színezi).
Egyébként a témában magyarul a Gyereketetőt érdemes olvasni, ott klassz ötletek és megoldások vannak.
