Néhány hete durva hír járta be a sajtót: egy anyuka céklát vásárolt a piacon, amiből aztán pürét készített a még éppen csak kanalazni kezdő babájának. A kicsit a céklaebéd után nem sokkal súlyos nitrátmérgezéssel szállítottak kórházba. A hírt mi is megosztottuk, felmerült a kérdés, akkor mégsem jó, ha piacon szerezzük be a zöldséget, gyümölcsöt? A válasz: sajnos a piaci árusok nagy része nem igazi őstermelő, csupán továbbadja a nagybani piacon vásárolt terményeket. A legbiztosabb, ha magától a termelőtől vásárolunk.
De honnan tudjuk, hogy saját terményeket árul? Például onnan, hogy csak néhány szezonális zöldséget és gyümölcsöt árul, de - ismerve a Nébih szúrópróbaszerű vegyszermaradvány-vizsgálatainak eredményét - sokszor ez sem garancia arra, hogy legalább ésszel permetezték azt az szerencsétlen zöldséget (vagy szórták alá a műtrágyát). A legtutibb megoldás (szerintem), ha bevásárlóközösségtől vagy közösségi mezőgazdasági csoporton keresztül vásárolunk. Csatlakozni most, a szezon elején lehet és érdemes.
[caption id="attachment_8585" align="aligncenter" width="360"] Dobozátadás a szigetmonostori Biokertnél (forrás: Nagy Melinda)[/caption]
A Szatyor bevásárlóközösségről már írtunk korábban, a közösségi mezőgazdasági csoportosulásokról (CSA) viszont eddig még nem volt szó a Tetriszen. Hazai népszerűsítésében a legtöbbet a Tudatos Vásárlók Egyesületének köszönhetjük, nem véletlen, hogy ebben az ismertetőben is az ő anyagaikra támaszkodunk.
Mi az a közösségi mezőgazdálkodás (CSA)?
A közösségi mezőgazdaság különböző modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, az utóbbi néhány évben egyre szaporodnak a hazai példák is: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak heti rendszerességgel. Általában nagyrészt zöldséget, kisebb részben gyümölcsöt lehet így beszerezni, de több gazdaságban is főznek már be a nyári terményekből és a téli időszakban ezt kapják a tagok. (Illetve tejtermékeket és tojást is lehet már egy-két helyen kapni)
[caption id="attachment_8584" align="aligncenter" width="400"] Heti doboz a Szeged-környéki Évkerék Ökotanyán. (Forrás: Ökotanya)[/caption]
Milyen rendszerben működik?
A közösség tagjai egy szezonra, fél szezonra, vagy csak pár hónapra szerződést kötnek a gazdával, meghatározott időszakonként, általában havonta hozzájárulást fizetnek (ez is meghatározott), amiért cserébe heti rendszerességgel zöldségeket és gyümölcsöket kapnak. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a gazda a termelt terményeket szétosztja a közösség között. A mennyiség a szezonnal változik, nyilván tavasszal kevesebb, nyáron viszont annyi, hogy befőzésre is marad - legalábbis nem egy gazdaság tagjai is ezt állítják. A rendszer fontos eleme a szolidaritás mind a tagok, mind a gazda oldaláról. A gazdának valamilyen szinten figyelembe kell vennie a tagok kéréseit (pl. a zöldségek fajtáira vonatkozóan), a tagoknak pedig el kell fogadniuk, ha mondjuk valamelyik termény mégsem lesz, mert elverte az eső.
Kisfilm a Háromkaptár Biokertről
https://www.youtube.com/watch?v=_a0aaaWdI3U
Miért érdemes csatlakozni? Mire számíts?
A közösség mögött álló gazda általában minősített biogazda, ami eleve biztonságot ad azoknak, akik vegyszermentes, szezonális zöldségekből szeretnének főzni. Közvetlen kapcsolatba kerülsz azzal, aki a alapanyagaidat megtermeli, és részese lehetsz egy hasonló értékeket valló közösségnek (te döntöd el, mennyire szeretnél aktív lenni). Cserébe számítanod kell arra, hogy sokkal kevesebbszer kell majd piacra járnod. A fanatikus piacosoknak ez fontos tényező szerintem. Mivel heti rendszerességgel kapod a terményeket, meg kell tanulnod a kínálat alapján és rendszeresen főzni. Vannak olyan közösségek, ahol külön receptes blog is működik, szóval ez sem bonyolult. És még miért érdemes csatlakozni? Mert ezek olyan zöldségek, amiket nézni, szagolni, szeretni lehet, teljesen más hangulattal készül belőlük az étel. Tudod, hogy ki, hogyan dolgozott vele, és hogy neki segítesz (ahogy ő is neked), azzal, hogy taggá váltál. Nem beszélve arról, hogy ezzel a vásárlásaid nagy részét valóban fenntarthatóvá teszed (magadat pedig egészségesebbé testileg és lelkileg is), hiszen helyi és vegyszermentes termékeket vásárolsz.
Milyen csoportokhoz csatlakozhattok?
Ahogy a bevezetőben írtam, egyre több magyar csapat is alakult az utóbbi években. Hogy hol mekkora hozzájárulást kell fizetni, mennyi zöldség/gyümölcs, egyéb termék van, egész dobozt vagy felet is lehet kérni (ez ugye nem mindegy, hisz egy kétszemélyes háztartásban nem biztos, hogy elfogy, ami egy négyszemélyesben), magyarul a részetekről a gazdaságok elérhetőségén érdeklődhetsz. Mutatom a TVE adatbázisát. (Itt bevásárló közösségek is vannak.)
Szintén TVE-kiadvány a részletekről:
http://issuu.com/tudatosvasarlok/docs/kozossegi_mezogazdalkodas#embed
Néhány általam írt cikk működő csoportokról és fontos tudnivalókról
- Szeged-Balástya - Évkerék Ökotanya: Közösségi mezőgazdálkodás az Évkerék Ökotanyán
- Szigetmonostor - Biokert: Mintha mindannyian földtulajdonosok lennénk
- Tahitótfalu - Háromkaptár biokert: Akár a kindertojás
- Kunszállás -Budapest - Birs közösség: Zöldségközösség a belvárosban
- Herencsény - Magyar Ökotársulás Közösség: Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság
- Hogyan ismerheted fel a közvetlenül gazdától érkező zöldségdobozt?
- Miért jó közösségi mezőgazdasági tagnak lenni?
- Mennyire hitelesek a zöldség-házhozszállítók?