A Pöttyös Panniban azt olvastuk, hogy akinek bárányhimlője van, annak jár a bárányhimlő-játék. Így amint megjelent az első pötty, kislányom követelte is a jussát. Ehhez a játékhoz persze nem kell bárányhimlő, megteszi egy esős őszi szünet is.

Előkaptuk tehát a Három kismalac történetét, és elhatároztuk, hogy az utolsó pötty eltűnéséig végigjárjuk a három kismalac hányattatásait. (Természetesen a malacok születésétől kezdve.) Össze kell tehát hozni három kismalacot, egy farkast, egy szalmaházat, egy faházat és egy kőházat. Szabad a vásár. Első nap elkészültek a malacok. Fehér papírból, amit lilára, rózsaszínre és zöldre festett a kislányom. Mi ennek alapján dolgoztunk, de bőven lehet a youtube-on fifikásabb disznóhajtogatási módokat találni.


Ennél a modellnél az arányokban van a titok, és hogy a pofáját sikerüljön jól kialakítani. De a három és fél éves kislányom meg tudta csinálni úgy, hogy másolta a mozdulataimat.


 Esetleg ez az ábra is segíthet:


Disznó után jöhetnek a házak. Nálunk az első szalma helyett peddignádból készült, a hobby boltban kapható kifúrt fa alapból és nádból (egységcsomagban kb. 400.- , útmutatóval). A fa házikó bármilyen gallyacskákból készülhet, nálunk madzag helyett a ragasztópisztoly volt a rögzítőeszköz.

 
Végül pedig jöhet a kőház. Mi késsel felvagdostuk az agyagtömbünket tégla hasábokra, kiszárítottuk (só-liszt gyurmából, kiégethető gyurmából is lehet), aztán lisztes-vizes habarccsal ragasztottuk az elemeket.

A valóság azonban rácáfolt a mesére, barátnőm fia (úgyis, mint farkas) egyetlen mozdulattal búrta szét a statikailag nem egészen tökéletes téglaházat.


Ha nem akad farkasnak kishaver, akkor azt is meg lehet papírból oldani, bár ha ebből felismerhető változatot szeretnénk, az már inkább felnőttkéznek való:



Témába vág
Csőrre fel: La Fontaine újratöltve 
Sk gyurma gyorsan