Kertészkedni gyerekkel még akkor is vicces, ha nem értünk hozzá: ásni, kapálni, magocskákat szórni a földbe, locsolni és reménykedni: mind-mind igazi gyerekmóka. Felásás után a hétvégén az ágyásszegély kérdése került terítékre. Hihetetlen mulatság kerekedett belőle.
Az eredeti terv az volt, hogy gyűjtünk gallyakat, egyformára vagdossuk, lehántjuk, és körbetűzdeljük vele az ágyást.
Aztán a mini léckerítés végül fejlesztésre vágyott.
Körülnéztünk a kertben, és a burjánzó borostyán tűnt a legjobb megoldásnak. Alaposan megmetszettük, leveleit leszedtük, és az inda megfelelően hajlékony anyagnak bizonyult a fonáshoz.
Jöhetnek a mángoldmagok, talán még időben vagyunk.