Miután megírtuk a levelet a Mikulásnak (aki láthatóan másnap reggelre tényleg el is vitte az ablakból), kitisztítottuk a cipőket és elolvastuk az összes hozzáférhető mikulásológiai szakirodalmat (honnan jő, ki segít neki, mikor érkezik, lehet-e vele találkozni, stb.) már csak két kínzó kérdés maradt hátra: hogyan fogja megtalálni a sötétben, hogy éppen ide kell jönnie? Valamint hogy: mit kap az, aki mindenkinek csak ad?

Nos, a kérdések után a válaszok is maguktól megszülettek: gyújtsunk neki gyertyát az ablakban, hogy tudja, itt gyerekek várják, valamint süssünk neki frissen valamit, és egy bögre meleg italt is mellékeljünk hozzá, biztos jó néven fogja venni az öreg. Így született meg nálunk tavaly a mikulásváró menü és rituálé.

Ehhez egy újabb, kevés hozzávalóból, gyorsan készülő, egészséges rágcsálnivalót terveztem, amit a Mikulás zsebre is vághat, ha épp nincs ráérő ideje az erkélyen lógva falatozni. Az alap, az egyszerűség jegyében, egy dús (újra cukor-, tojás- és lisztmentes) massza, amibe kis, roppanós magok kerültek: a magos gesztenyekorongokat banánnal édesítettem és állagjavítottam, frissen facsart céklalével színeztem. Mikulásváró gyerekfoglalkoztató konyhai kutyulás keretein belül remekül és hamar összedobható.

Hozzávalók 1 csomag fagyasztott natúr gesztenyepüré*
1-2 érett banán
2-3 marék napraforgómag
1 kis fej cékla

* Mázlinkra a közvetlen közelünkben lévő cba-ban – sok cukrozott, rumozott verzió mellett – általában kapható natúr is, ünnepekre érdemes pár csomagot a fagyasztónkba raktározni, mert kiváló karácsonyi mártásokat, süteménytöltelékeket lehet belőle alkotni.

A gesztenyepürét kiolvasztottam, majd villával beledolgoztam az előzőleg összebotmixelt banánt, de épp csak annyit adtam hozzá, hogy egy sűrűbb, semmiképpen sem folyós vagy híg masszát kapjak. Ezt ugyanis a kisebb lyukú reszelőn frissen reszelt, és azonmód fél kézzel belecsavart céklalé még hígítani fogja, egyúttal ünnepélyesre színezi, anélkül, hogy az íze különösebb lenyomatot hagyna a keveréken.

Ezután belekevertem a napraforgómagot, és a banános puha zabkekszhez hasonlóan, sütiszaggatóval a mosható sütőpapírra adagoltam. Kb. 15 percig sütöttem, ekkorra szépen összeállnak, az aljuk kissé megbarnul, a tetejük csak élénkebb színű lesz.

Majd a meleg ital következett, aminek az alapját, abból a megfontolásból, hogy Mikulás úr biztosan jó sokáig fent lesz, fekete teából készítettük. Egy kisebb banánból, őrölt szegfűszeggel, fahéjjal tejes banánturmixot mixeltünk, majd a kettőt egy kisebb bögrében, kb. fele-fele arányban összeöntöttük.

Az esti kávénál alkalmazott gyors és egyszerű módszerrel tejhab került rá. Így kaptunk egy izgalmas, élénkítő, melegítő, fűszeres-banános Chai Latte-t, amit nem-Mikulásoknak inkább reggeli italként ajánlanék (estére a nem-Mikulások próbálják ugyanezt inkább egyenesen egy rooibos tea-alappal előállítani).
Hozzávalók 1 filter fekete tea
1 kisebb banán
1-2 dl (kinek milyen) tej
fahéj, leheletnyi őrölt szegfűszeg, kardamom, stb.
ízlés szerint: extra méz
Utána már csak az ablakpárkány berendezése marad hátra, valamint különböző benti, figyelemelterelő játékok szervezése, hiszen a Mikulásnak nemcsak ajándékot kell majd elhelyeznie, de figyelem! a menüt is el kell tüntetnie...

Kedves Mikulás és nem-Mikulások, jó munkát – jó éjszakát!

Témába vág Meleg ital megfázásra Esti tejeskávé habbal Banános zabsüti két hozzávalóból