A különböző anyagokkal kísérletezni klassz: a gyerekek kiváló megfigyelőképessée- és az a tulajdonsága, hogy mindenben tudnak valami szórakoztatót találni csodás kombináció, érdemes élni vele. Tkp nem új soroztatot indítunk, volt már pár ilyen posztunk, de most csokorba is fűzzük. Művészetekhez kapcsolódó mókákat gyűjtünk több okból is: hadd bontogassa a gyermek a szárnyait, ismerkedjen már kész, netán híres alkotásokkal és bátran játsszon velük, próbálkozzon technikákkal és próbálja kifejezni magát ezerféleképp.

"Kisfiam ötéves volt, amikor az édesapja meghalt. Most nyolcéves, és szinte betegesen fél, hova tűnünk, ha éppen nem vagyunk vele. Nehezen nyugszik bele programváltozásokba, és szorongani képes egész nap, hogy mikor megyünk érte." - fordult hozzánk egy kedves olvasó.

Traumatikus élmény, a gyermek egy életen át hordozza így vagy úgy. A veszteség abban a korban érte, amikor a világ biztonságosságának megtapasztalása a legfontosabb. Ehelyett azt tanulta, hogy a biztonság elveszhet egyik pillanatról a másikra. Nagyon pontos a kérdésben rejlő problémafelismerés: attól fél, hogy eltűnünk. Mert ha már egyszer megtörtént, hogy az egyik biztonságot jelentő személy eltűnt, abból egyenesen következik, hogy megtörténhet másodszor is. A feldolgozás komoly körültekintést igényel, amihez a felnőttnek a saját gyásza miatt egyáltalán nem biztos hogy van ereje, figyelme. Ezért mindenképpen pszichológus segítségére van szükség. Amit mégis tudok itt ajánlani, az néhány játék, amely egyrészt a biztonság érzésének megteremtését segítheti, másrészt az apa emlékének őrzését.

A biztonság érzése

1.Levegőben - vízben - háton

Nonverbális játék, a lényege, hogy minden módon kipróbálhatja a gyerek a lebegést: egy kádnyi vízben; egy pokrócon, amelynek a két végét emeli egy-egy felnőtt, és így ringatja a gyereket; kendővel, lepedővel magunkra kötözve, mintha bébi lenne. Hagyjuk, hogy csecsemő módjára újra megtapasztalja azt a biztonságot, amit újszülöttként érzett. Ha vágyik rá, ismételjük ezt a játékot sokszor. Ha nincs lehetőség másra, akkor az esti - egész testet érintő, olajos masszírozás is lehetséges.

2. Kuckó jóérzésből

Építsünk a gyerekkel egy különös kuckót: mondjuk azt, hogy ez egy olyan hely lesz, ami csak az övé, és ha sikerül  a közös varázslatunk, akkor ebben a kuckóba bármikor visszatérhet, ha pihenni akar, meg akar nyugodni, fel akar töltődni. A varázskuckó pedig úgy épül, hogy kiválaszt magának egy zugot a gyerek, és körülkeríti, hogy biztonságot nyújtó legyen (kérdezgessük, miközben építi, hogy "ez így már elég jó, elég kényelmes neked?"). Aztán, ha körülkerítette a kuckót, mondjuk neki, hogy beviheti a legjobb dolgokat, amiket életében csinált vagy amit tapasztalt. Azaz: a legfontosabb, legjobb  saját tulajdonságait, képességeit; tárgyakat, élményeket, képzelt lényeket, akik / amik segítik őt; jó, megnyugtató érzéseit. Minden egyes elem, amit bevisz, valamilyen tárgy (kő, kendő, játék, párna stb.) formájában kerüljön be a kuckóba. Ha készen van az építkezés, bújjon be a varázskuckóba, és kérjük meg, hogy figyelje meg, hogy a bevitt dolgok mit üzennek, mit mondanak neki. Hagyjuk elmélyedni. Ha ezt meg tudja tenni a gyerek, akkor kérjük, mondja el az üzeneteket, amelyek az élményektől, tárgyaktól, jó tulajdonságoktól jönnek, majd ismételjük meg, amíg a gyerek bent van, hogy hallja a biztatást. A játék végén szedje szét a gyerek saját maga  az építményt, de mondjuk neki, hogy milyen jó dolgokat gyűjtött, és gondolatban mindig visszatérhet ide.

Apa emléke

1. Amikor megszülettél

Meséljük el a gyereknek a születése körüli minden jó emléket minél jobban kiszínezve, részletgazdagon. Legyen benne, hogy milyen nagyszerűnek láttuk, és mennyire nagyszerű tényleg (minél konkrétabb tulajdonságokat mondva). Milyen boldogságot okozott és okoz a léte. Az identitás fontos eleme ugyanis az, amit a szülők mesélnek a születés, a várakozás körülményeiről. Fontos, hogy az apa halála miatt ez ne váljon tabuvá, hanem rajzolódjon meg ugyanúgy, ezzel az apaképet is integrálva.

2. Apa hol vagy?

Különböző hiteink, gondolataink lehetnek erről, a lényeg, hogy legyenek valamilyenek, és ezt konzekvensen közvetítsük a gyereknek. Apa ne legyen tabu, mondjuk el, hogy mi mit gondolunk a halálról, és arról, hogy apa milyen szerepet töltött és tölt most, halála után be az életünkben. Lehet közös családi rajzot is készíteni, ahol apa is megjelenik, a hozzá kapcsolódó jó tulajdonságokkal, emlékekkel (tehát ne az elvesztés borzalma kerüljön a papírra). Rajzoljuk le külön - külön is, hogy ki mit gondol, hol vagyunk mi, és hol van ő, mit csinál, milyennek lát minket, mi milyennek látjuk innen őt. Az elkészült rajz vagy rajzok kapcsán megkérhetjük  a gyereket, hogy köszönjön el tőle, üzenjen neki valamit. (Az apa halálakor a gyerek olyan korban volt, amikor jellemző, hogy saját hibájának tekinti édesapja halálát, ezért bűntudata lehet. Egy ilyen rajzolós - megszólaltatós játékban kiderülhet az esetleges önvád, és alkalmunk lehet a gyereket felszabadítani a bűntudat alól.)

 

A megértést nagyban segítheti még Polcz Alain gyerekek halálhoz való viszonyával foglalkozó művei (pl.: Élet és halál titkai).

 

Témába vág:

Játék receptre: Nem szeret írni a gyerek

Játék receptre: sztoriújratervezés

Játék receptre: a mindig elégedetlen gyerek

 

 

Itt a február vége, az utolsó szalagos fánkokat  falhatjuk és csillogó maskarák is lassan a fiók mélyére kerülnek, temethetjük a telet, mert bizony megjött (az igaz, hogy sokadszorra) a hóvirág, rügyeznek a fák és néha már tavaszillat terjeng. Az idő viszont sokszor pocsék, mint pl. ma is, ezért még kell nagyon a zárt helyen lévő program, akad most is bőven, szokás szerint összeszedtünk néhány izgalmas tűnőt és most is megtaláljátok az aktuális ingyenes múzeumi családi belépéseket (az állandó kiállitásokra).

Nehéz  lenne pontosan (és tartósan) megmondani, hogy mi hol a legolcsóbb,  mi magunk is sokáig, több helyszínen teszteltük, gyűjtöttük az infókat, adatokat. Ebben az első posztban most mégis megpróbáljuk összefoglalni kutatómunkánk eredményeit, mert úgy látjuk, hasznos, ha mindez egy helyen elérhető, még akkor is, ha ez a lista 2014. februári, és tartalmaz néhány nem minden városban elérhető boltot is. Tervezzük a folytatást, rajtatok, Olvasókon áll, hogy jövő héten jön-e a következő rész?

[caption id="attachment_5021" align="alignnone" width="600"] Magárus pultja a Vásárcsarnokban[/caption]

Első írásunkban meglebbentettük, miért is jó, ha nem elégszünk meg a szupermarket polcán fonnyadó, olykor kétes eredetű zöldséggel, vagy a tasakba zárt szárított fűszerrel, aminek a csomagolását közelről szemügyre véve igen egzotikus országneveket találhatunk származási helyként feltüntetve. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ha egy egyszerű kakukkfű csomagolásán Marokkót látom, annak valami istenien fenséges aromájúnak kell lenni, hogy a kosaramba végezze. A datolya, az más. De a kakukkfű?! Nos, valószínűleg sokan mások is ekkor döntenek úgy, hogy az erkélyládában, balkonon, konyhaablakban fogják nevelni inkább azt a kakukkfüvet, annyira bonyolult csak nem lehet. Tényleg nem az?

Halász Krisztián (Valeyrac Exotics) vendégposztja

 

A bolyhosság kevés kötött holminak áll jól, a legkedvesebb gyapjúpulcsi/ruha is kicsit lehasználtnak tűnik a szöszgombócoktól és már nem olyan nagy öröm hordani. Egy időben nem túl éles borotvával próbálkozott mindenki boholytalanítani, ez hol bejött, hol nem: hol szétvágta az anyagot, hol már annyira sem volt éles, hogy egyetlen kis puha cafatkát leszedjen, de szerencsére már van félprofi kütyü erre is. Most a képeké a főszerep.

[caption id="attachment_5033" align="aligncenter" width="600"] bolyhokkal, bolyhok nélkül, ugyanaz a pulcsi[/caption]

 

A kislányom nem tud leakadni erről a játékról: néhány fóliára nyomtatott színes mintás kártya, és kezdődhet a mintatervezés.

Kiveszed a hűtőből időben? Vagy kínodban a sajtvágóval szeleteled? Felváltva melengetitek a tenyeretekben? Van egyszerűbb megoldás: tartsd vízben a vajat, bármikor kenhető!

Sorsoltunk, nagyon köszi a válaszokat! A nyertes pedig nem más, mint a 4. kommentelő, akinek a neve

TIMEA

Kérünk, hogy jelentkezz az idotetrisz @ gmail. com címen vagy a Facebook oldalunkon keresztül.

(Amennyiben a nyertes 5 napon belül nem jelentkezik, újrasorsolunk.)

Ha tudtok  remek hétvégi programról, amiről úgy érzitek, passzolna a kis ajánlónkba, akkor küldjétek bátran az idotetrisz@gmail.com mailcimre (szervezőktől is örömmel fogadunk minden infót és lelkes résztvevőktől is persze). Köszi előre is! És akkor nézzük, mit a lehetőségek a hétvégén.

Most közösségi programok is bekerültek az ajánlóba,  ezek nem feltétlenül családi programok, talán szórakoztatóbbak és tanulságosabbak, mint egy bevásárlás az abc-ben.

 

[caption id="attachment_4982" align="aligncenter" width="600"] Trolibuli a Közlekedési Múzeumban február 16-án 11 órától (forrás: Wikipédia)[/caption]