Egyik előző posztomban Ecet sokoldalú használhatóságát méltattam, épp itt az ideje, hogy párját, Szódabikarbónát is elővegyük, mert hasonlóan univerzális szer. Aki csak böfögtetőnek tartja otthon, gyorsan olvassa el ezt a bejegyzést, majd üdvözölje a takarítószerek és a piperék között is.

Először is egy gyors tisztázni való. Kétféle szódabikarbónát lehet kapni, étkezésit és nem étkezésit (egyértelmű, mert ráírják). Utánanéztem, azt olvastam, nincs különbség a kettő között, én azért mégis hiszek a feliratnak, szóval, ha valaki nem étkezésit vesz, ne rakja a sütibe vagy babfőzelékbe. Ahhoz használja a boltban kapható kis zacskós verziót.

Szódabikarbónával takarítunk

Ha már jó ideje halogatódik a fürdőszobai kádsúrolás, szép kis szappangallérok ültek ki a kádra, és hasonló csúnyaságok vannak rajta, na, akkor lehet bevetni a szódabikarbónát. Én kicsit be szoktam vizezni a kádat a zuhanyrózsával, majd a bikarbónából szórok vagy a nedves szivacsot mártom bele, és kisúrolom. Jobban szeretem a mosószódánál, mert víz hatására nem lesznek benne kemény darabkák (szerintem aki használ mosószódát, tudja mire gondolok), hanem homogén marad és szerintem jobban is súrol.

Szennyezettebb konyhai és fürdőszobai felületen általános tisztítószerként is jó, ilyenkor én egy vödör/lavór vízbe teszek egy maroknyit. Nem lesz tőle fehér a felület mint a mosószódától, vagyis nem kell utána még vízzel lemosni a felületeket.

Makacs szennyeződések eltávolítására is használható, mindent visz. Ilyenkor a fürdőkád tisztításához hasonlóan használom, töményen, nedves szivaccsal.

A konyhában, fürdőszobában, WC-ben az előző lakóktól örökölt retró kockakő van, szerintem van vagy 30 éves, ennek megfelelően, voltak rajta olyan foltok, amikről a szódabikarbónáig azt hittem, maradnak is. Aztán egy olajfolt eltávolításához próbáltam meg bevetni és rájöttem, ennél jobb kősúroló nincs is a világon. A makacsabb szennyeződésekhez töményen, szivacs, víz kombóban használtam, de a felmosóba is teszek olykor (ilyenkor csak a követ mosom, a parkettát nem).

Nekem a mosogatószert sajnos még nem sikerült kiűznöm a konyhából, eddig ugyanis nem találtam megfelelő alternatívát, az öko tisztítószerek árát pedig nem az én pénztárcámhoz szabták. Az edénysúrolót viszont már rég leváltottam a bikarbónára. Tényleg a legdurvább odaégett zsírt is eltávolítja!
Hasonló a helyzet a tűzhelyen és a tűzhely belsejében lévő zsíros szennyeződésekkel. Végre megszabadulhatsz a durva hideg zsíroldótól. Amihez nyitott ablak és kesztyű kellett, most még kesztyű sem kell! Én ezzel takarítom ki a mosogatót is, aztán megy rá az ecet, vízkőoldónak, fertőtlenítőnek.

WC pucolónak is ezt használom, aztán ecettel megyek rá szintén fertőtlenítés és vízkőoldás céljából. (Ha nincs akkor mosószóda vagy tömény ecet, legutóbb pl. ezzel csináltam. Bátran lehet variálni.)

A mosószerhez is szoktam önteni felesben, lágyítja a vizet és fehérít, bár a kedvenc fehérítőm nem ez, de arról majd később.





Szódabikarbónával szépülünk, gyógyulunk, főzünk

A szódabikarbónás hajmosást Lukréciánál olvastam és Á. barátnőm is esküszik rá, állítólag a könnyen zsírosodó haj nagyon szereti, kevesebbszer kell mosni. A recept kis módosítással a következő: 1 evőkanál szódabikarbóna (érzékeny fejbőrűeknek 1 kiskanál, annyi víz, hogy pasztaszerű anyagot kapjunk; 1 evőkanál almaecet, 2.5 dl víz. Először a bikarbónás vízzel kell bedörzsölni a fejbőrt és a hajat, aztán vízzel öblíteni és jöhet az almaecetes rész. Illatosításra illóolajat használhatunk, ezt keverjük a vizes öblítőbe.

Havonta egyszer-kétszer a fogkefémet is bemártom az étkezési szódabikarbónába, fehér és csillogó lesz tőle a fogam. Mondjuk az íze pocsék, de megéri.

Dezodor készítéséhez is használható, mert elnyeli a szagokat, de ezt nálam jobban Sugarcandy mutatja meg!

A praktikás, receptes könyvemben (Nagymama házipraktikái) olvastam, hogy rovarcsípésre is kiváló, ezt adandó alkalommal kipróbálom. Így kell használni: vízzel keverve a csípésre tenni egy keveset. Állítólag csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot.

Úgy emlékszem, szintén itt írnak vízlágyító hatásáról, amit nemcsak a mosógépben, hanem a kádvízben is hasznosíthatunk, kvázi fürdősó helyett használható. Egy kád vízhez kb. egy maroknyi dukál.

Mióta gyerekem van giga nehéz, hogyan szerezzek egészséges, megbízható, nem szétvegyszerezett neadjisten, bio zöldségeket és gyümölcsöket. Oké, hogy vannak megbízható termelők a piacon, de csak szombaton vannak kint, én meg galád módon nem szeretem a szombat délelőttöt mindig piacozással tölteni, a gyerek sem bírja még. A biopiac szintén szombaton van és messze, kocsi meg nincs....csak néha sikerül eljutni.

Kutakodtam, hogyan tudnám megkönnyíteni a dolgom, ezen a ponton futottam bele a Szatyor Egyesület közösségi kezdeményezésébe. A csapat közvetítésével (teljesen önkéntes alapon csinálják) biotermelőktől vagy minősítő pecséttel nem rendelkező, de vegyszermentesen termelő gazdáktól (a pontos nevet is feltüntetik, tehát beazonosíthatóak) lehet vásárolni hétről hétre. Minden héten adott idényzöldséget (gyümölcs is van, de ritkábban) lehet rendelni. Mivel ez egy közösségi vásárlási kezdeményezés, ahhoz, hogy vásárolj, aktív közösségi tagnak is kellett lenned, két próbavásárlás után csatlakoznod kellett az egyesülethez (ha továbbra is szerettél volna vásárolni). Illett néha önkéntes munkával segíteni (rendelésekkel kapcsolatos adminisztráció, átvételnél, csomagolásnál segítség stb), emellett sok-sok szemléletformáló programon is részt lehetett venni. Szuper dolog, de én ezt időben sajnos nem tudtam vállalni.

Májustól viszont változtak a dolgok. A csapat már azoknak is lehetőséget ad a vásárlásra, akik nem tudnak aktívan részt venni a dolog közösségi részében, nem egyesületi tagok, viszont szeretnének megbízható alapanyagokat vásárolni fair trade módon. (Akinek van ideje többet foglalkozni vele, érdemes csatlakozni, mert a 10 százalékos kedvezményen felül, a közösségi, szemléletformáló programokon is ingyen vagy kedvezményesen lehet részt venni és sok hasznos dolgot tanulni.)

Hogyan tudsz rendelni?

A rendelés egy regisztráció után az egyesület oldalán adható le, egy webshopszerű felületen. Látod, hogy adott héten mit, mennyiért tudsz venni, kiválasztod a mennyiséget, leokézod, kapsz egy visszaigazoló mélt a rendelt árukról és az összegről, aztán átvételkor fizetsz. Az egyszerűség kedvéért adott napon rendelhetsz és veheted át az árut! Ez fontos, én többször is lecsúsztam, a kedd reggeli nyújtózkodás közben esett le, hogy elfelejtettem rendelni.....A helyszínen névre szólóan összekészítik a dolgaidat, kedvesen segítenek, együtt átnézitek, hogy minden megvan-e. Profi módon a neved mellé a rendelésedet is odatűzik. Ez azért szuper, mert előfordul, hogy valamiből mégsem érkezett, így le tudjátok húzni a fizetendő listáról. Az árak körülbelül a biopiac szintjén mozognak, mutatóba néhány adat: répa 300/kg, uborka 330/kg, főzőtök 310/kg, cukkini 350/kg, padlizsán 430/kg, paradicsom 450/kg, tej 1.5 l/360. Szerintem nem vészes, én a múltkor 250-ért vettem egy csokor répát a sima piacon....

Kisfiam kezdődő ekcémája miatt muszáj volt kiiktatni életünkből a bolti törlőkendőt a sok allergizáló szer miatt, nem mellesleg drága és környezetszennyező. Nélkülözhetetlen a pelenkások körül, bár már a gyerekek  születése előtt is komoly hasznát vettük egy-egy durvább túrázásnál (és persze bicajozásnál meg bármilyen sportnál, ahol nincs elérhető közelben tusoló), így aztán ki kellett találni valamit. Csak víz, rózsavíz és olívaolaj kell hozzá.


Kellett valami segédanyag a vízhez, ami segít pucolni, ugyanakkor szelíd is: ez lett a rózsavíz, mert nagyon jól tisztítja a bőrt (arclemosónak is ideális), elvileg vegyszermentes és leheletfinom az illata. Kb. 3:1 arányban készül a víz javára. Ha valami erősebb pucoló kell a drága gyermek popójához, akkor még jöhet egy kis olívaolaj is a kendőre: szerencsére minden makacs dolgot leszed néhány törlés után (nem véletlen, hogy a boltin is van olaj).

Maga a kendő sokkal nehezebben megoldhatónak tűnt, mert sok kritériumnak kell megfelelnie: ne málljon szét a folyadéktól, könnyű legyen otthon is használni és lehetőleg hordozni is legyen mód és nem utolsósorban jó, ha környezetbarát is, pl. mosható, ahogy korábban ilyen kendőről már esett szó az Időtetriszen, egy komolyabb megoldásnál  (tökéletes lenne a Puszedli által javasolt szétvágott és beszegett pelenka, de szegési lehetőség híján ezt egyelőre nem tudom alkalmazni).

Szóval mégis, mivel töröljem a pici fiam fenekét, jött a hülye kérdés. Hát pl. wc papírral... Idegesítően egyszerűnek tűnik a válasz, de működik. Persze van nem elég puha meg szétmálló fajta, de jó eséllyel a már bevált márka működni fog. Könnyen téphető és cipelhető belőle néhány darab, ugyanez lehet konyhai törlőkendő is és zsebkendő is persze (utóbbiból a dobozost a legkönnyebb használni a pelenázó környékén, de ez szinte mindig jóval drágább megoldás, mint a többi). A legjobb, igazán környezetbarát kendő az eldobható pelenkabetét lett. Ezt tekercselve, darabolva lehet vásárolni és kapható mosható is.

Szállítás: komoly fejtörést okozott, miben lehetne kis mennyiséget könnyen cipelni, pl. a Huggies legyártatott ehhez egész kicsi dobozt és a DM-ben meg is vásárolható, de szerettem volna valami meglévő dolgot használni erre, végül egy kiürült Women's Secret-es doboz lett a tároló, egy hétig is elvannak benne a kendők, nedvesek maradnak és semmi bajuk nem lesz. A permetet ráfújom, az olajat külön viszem (egy ilyen Dr. Hauschka-féle kiürült fiolában, nagyon jól zár) és kész is. Ha mosható pelenka van épp nálam és lekerül, akkor abba beleteszem a még mosható kendőt (a kakásat nem) és együtt kimosom őket.




Aztán jött a következő fázis: minek készüljön el előre, ha lehet  pici spricnit is venni a patikában, amit könnyű magammal vinni? 




Tehát jön a kicsi spricni, egy fiola olívaolaj és valamilyen kendő. Macerásabb, mint a kész bolti kendő használata, de össze nem mérhető az ár-érték arány illetve az, hogy csak ápoló, természetes szerek érik a kisfiam bőrét. Létezik bio bolti nedves törlőkendő is, de méregdrága, 2-3-szorosa az ára a többihez képest, pedig azok is 400 Ft-nál kezdődnek.

Beszerzés, árak:

rózsavíz: török árusoknál 600 Ft körül van egy üveggel, házilag így készülhet
olívaolaj: extra szűz a legjobb, már 1000 Ft/litertől a nagyobb élelmiszerboltokban (pl. Aldiban ennyi)
spricni: hordozásra jó a gyógyszertári, otthonra talán kényelmesebb a nagyobb kiszerelés, nagyjából minden egyeurós boltban fellelhető, de háztartási boltokban, nagyobb áruházakban is megtalálható, a képen látható fekete H2O feliratú 390 Ft volt, a gyógyszertári pedig 200 Ft alatt
eldobható pelenkabetét: most épp ez a Popolini tekercses betét van 1695 Ft/100 lapért, nem mellesleg komposztálható és teljesen lebomlik, a már sokat emlegetett Zöldboltban pedig kisebb kiszerelésben Monapel kapható (ezt még nem próbáltam, de mások ajánlására lassan következik) és ez utóbbi magyar termék. A Müllerben kapható 1600 körül van, nagyon jó minőségű, néhányszor kismosható.

Nincs túl nagy kézügyességem, de azért néha engem is elkap az alkotás vágya. Nemrég egy ilyen pillanat egybeesett a kisfiam újdonsült tudományával, tudniillik, megtanult fogni. Mivel játékból eddig főleg kaptunk és örököltünk, gondoltam csinálok neki valami számunkra egyedi csörgőfélét. 

Kapóra jött a kamrát már-már ellepni készülő kimosott joghurtos flakonok egyike, a konyhában meg ott figyelt a bab, beleszórtam hát, aztán lezártam és kész is volt az első játék, a babcsörgő. Lehetett volna éppenséggel lencse, rizs vagy bármilyen otthon kallódó hüvelyes vagy magféle. A babot azért választottam, mert erőteljes a hangja. Félénkebb, csendesebb babákhoz lehet rizs vagy mondjuk kuszkusz, ezek egy kicsit visszafogottabban szólnak. Később a finommozgások fejlesztésre is jó: kiszedjük a babokat és bedobáljuk újra. Á. kézzel-lábban fogni és rázni akarta, minden ina reszketett az izgalomtól, úgyhogy némiképp felbátorodtam, és készítettem egy bonyolultabb verziót, egy játszóházban láttam hasonlót. Fél óra alatt elkészíthető és egy óvodás is meg tudja csinálni szerintem. Ajándéknak is kiváló lehet.


Szóval előhalásztam egy kiürült mackó sajtos dobozt és lencsét szórtam bele. A dobozt jól betekertem egy, még a tavalyi költözéskor itt maradt dobozragasztóval (olyan mint a cellux), hogy még véletlenül se legyen esélye a gyereknek lenyelni a tartalmát. (A ragasztós felével egyáltalán nem érintkezik a gyerek.) Mivel ez elég csúnyácska volt, az egészet bevontam csomagolópapírral. Kész is lett a csörgő. Jól megfogható és rázható, éppen kézre esik. Á. azóta is imádja, bárhová megyünk ezt vinni kell. A csomagolópapír ugyan eléggé lekopott időközben, de bármikor felújíthatom, talán még a következő gyereknek is jó lesz.  

Ha valaki ódzkodik a széles celluxszal bevont dobozka becsomagolásától és ragasztózásától, van megoldás! Egy anyagba is bevarrható, és mivel előzőleg jól lezártuk a csúnyácska celluxszal, garantáltan nem gurulnak ki a magok, ha a használattól szétjön a varrás!

Imádom ezt a Blaggertől kapott befőttcímkézőt, egyszerű és hasznos (és várhatóan nagy látogatottságot fog elérni az, aki a magyar ékezetes betűket is kezelni tudó változatot elkészíti). Íme tehát a dzsemcímke újra, és ha már úgy is állandóan kutyulunk, címkézzük csak fel...

Ha már túl vagy a hogyan tartósítsak cukor és szalicil nélkül-parán, megcsípted a szezon legjobb gyümölcsét-zöldségét, a befőttesüveg tetők illenek a befőttesüvegre, jusson eszedbe a pillanat, amikor a zárt üveg színéről-szagáról próbáltad tavaly megállapítani, hogy vajon mikori ez a barack chutney vagy lekvár vagy micsoda.

És ekkor ne csüggedj. Kattints. A Jamlabelizer oldalára.

És válassz címkét, töltsd ki, nyomtasd, ragaszd fel. A befőzéstől már amúgy is magasan lévő önelégedettségi indexed garantáltan megháromszorozódik. Teljesen jól működik fekete-fehér nyomtatóval is, sima papírra. És képzeld, igaz, amit ír: a kivágott címkék hátulját ha összetejezed, tényleg odaragadnak az üveg oldalára!
Egyedüli hátránya, hogy az ékezetet nem tudja kezelni (ha valakinek mégis sikerül, jelezze már nekünk is), így kicsit törni kell a fejed, hogy miként nevezd magad és a terméked ékezet nélkül vagy marad az angol:

Keri Smith könyvére egy barátom akadt rá egy londoni múzeumshopban, és nem tudott ellenállni neki – szerencsémre. A könyv arra buzdít, hogy kávézzuk le, áztassuk el, gyűrjük össze, hibázzuk el. Megmutatja, hogy a rendetlenség, a véletlen, szokásaink kimozgatása hogyan konstruál sajátos rendet. (Ha ide klikkelsz, egy video megmutatja a könyv alakulásának folyamatát.)

Ha van néhány ötleted, ennek a könyvnek is elkészítheted az sk változatát – akár gyereknek, akár felnőttnek. Szerintem annyi a titok, hogy maga a könyv tényleg könyvformátumú legyen, vagy legalább kinézzen valahogyan, mert a véletlent, a hibát, amit létre kell hozni a feladatokkal, a megfelelően komoly keret (pl a könyvszerűség) emeli ki, teszi érdekessé, jelentésessé.
Könyvalapot lehet kapni pl. a Hobbyművész boltokban – a papírmasé füzetkéikből némi munkával igényes darab hozható létre.
Ha megvan az üres könyv, és kedvcsinálónak megnézted a fenti videót, akkor már csak betűstílust kell választani, és minden jobb oldal megfelelő pontjára egy-egy, a véletlenre építő feladatot találni:

• Gyűrd össze ezt a lapot, majd koszold össze a kezed bármivel (sárral, krétaporral, festékkel), ami majd a lapon látható lesz, és kend el egyenletesen a lapon. Most simítsd ki az oldalt.
• Írd ide (gyerekeknek: mondd el), hogy mi mindent TILOS egy könyvvel csinálni (szamárfület hajtani, rálépni stb.)! Most pontról pontra tedd meg ezen az oldalon, amit felsoroltál!
• Tépkedd be a lap oldalait! Ragaszd a lifegő füleket egymsához!
• A kezedbe akadó, minél több fajta téphető papírból vágj ki egyforma L alakú fecniket.  Fedd be velük teljesen azt az oldalt, ragaszd ide a fecniket

... és Keri Smith ötletei:

• Csurgass valami színes folyadékot másfél méter magasról a könyvre!  
• Egy perced van, hogy csinálj rendetlenséget ezen az oldalon! Ez alatt az idő alatt 10 dolgot művelj ezzel az oldallal (húzd meg, könnyezd le stb.).
• Fogj össze minél több színes ceruzát. Firkáld össze vele az oldalt.
• Találj ki egy sormintát (az egyes elemek kb 1x1 ccentisek legyenek). Fedd be az egész oldalt a kitalált mintáddal, de úgy, hogy 3 helyen véss hibát a rendben.
• Festékezd össze a könyököd. Rajzold vele tele a papírt.
• Fess egy teljes képet egyetlen ecsetvonással.
• stb.

A szerző könyvei közül személyesen csak ezzel van ismeretségem, de így távolról izgalmasnak tűnik az ő tépkedős verziója is (nagyobbaknak),


 illetve a tervezésre fittyet hányó határidőnaplója is:

Az Éva Magazin oldaláról most ingyen letölthető a korábban már újsághoz csomagolt, varázslatosan szép cirkuszos kifestő, hajrá, töltsétek, innen.

Nem tudom eldönteni, hogy a takarítószerek között zajló képzeletbeli olimpia végén Ecet vagy Szódabikarbóna vinné-e haza az aranyat. Ha lenne ilyen megmérettetés, univerzális érdemeik miatt én mindkettőt felállítanám a dobogó csúcsára, pucova olimpia híján viszont minimum egy-egy posztnyi méltatást megérdemelnek sokoldalú használhatóságukról.

Elsőként Ecetről lesz szó, légyen az étel- vagy almaecet (hogy mikor almaecet, azt feltüntetem). (Almaecetet egyébként magad is készíthetsz, a receptet megtalálod, itt.) Nem is értem, egyeseket hogyan elégíthet ki, hogy pusztán néhány salátalevére, uborkára löttyintsék, aztán visszategyék a spájzba egészen a következő cukros-ecetes szörnyűségig. Anno én vízkőoldásra használtam először, mára viszont a konyhában és a fürdőszobában is tartok egy-egy flakonnal, bevásárláskor pedig tálcástól veszem a 10 %-os biológiai erjesztésű ételecetet (ennél töményebbet nem szoktam használni). Maximálisan hatékony, kb. 100 forint egy flakonnal és több takarítószert is ki tudok váltani vele. Mert fertőtlenít, szagtalanít, oldja a vízkövet, jó ablakpucoló és öblítő...nem mellesleg nyugodt szívvel mosok fel vele a mindenhová mászva közlekedő 11 hónapos mellett is. Így használom.

Ecettel takarítunk

Mosogatáskor a forró öblítővízbe rendszeresen löttyintek. Ettől az öblítés után minden olyan foltmentes és csillogó lesz, mintha mosogatógépben mostam volna.

Vízkőoldásra tömény ecetet használok. Vagy simán öntöm, vagy egy szivaccsal viszem fel, attól függően, milyen felületről van szó. Jó, ha van otthon kesztyű, mert töményen azért csíphet.

A mosható pelenkákat is ecetes vízben pihentetem kiöblítésüktől mosásig. Így kibírnak két napot is anélkül, hogy bebüdösödnének. Az ecet csírátlanít.

A penész eltávolításához is töményen szoktam (ez nálunk főleg a kád fallal érintkező szélénél fordul elő) használni. Néhány percig rajta hagyom, aztán egy kiszuperált fogkefével kicsit megkapargatom és kész. Bevallom, néha hűtlenkedem kicsit és titokban a teafaolajjal művelem ugyanezt.

Az öblítőt is hanyagolom pár éve, helyette ecetet szoktam a mosógép öblítős tartályába önteni (nem lesznek ecetszagúak a ruhák). Régebben egy decis pohárba tettem kb. fele-fele vizet és ecetet, mostanra ellustultam és csak úgy meglöttyintem a flakont töményen...A hozzáértők azt mondják, azért jó, mert kiszedi a mosópormaradékokat a ruhából, vigyáz a színekre, mosógépre is és puha lesz a ruha. Na, ennél az egy pontnál vannak kételyeim, mert néha előfordul, hogy kicsit sprőd lesz a mosott ruha, máskor viszont nem...(ha valaki tud tanácsot adni ehhez, szívesen fogadom, lehet semmi köze az ecethez)

Általános tisztítószerként is használom, egy vödör vízhez adok kb. egy decit és ezzel a kombóval törlöm át a tisztítandó konyhai, fürdőszobai felületeket (az igazi fát kivéve), utána szárazzal is. Tisztít és fertőtlenít.

Felmosáshoz is nagyjából ezzel az aránnyal dolgozom, megbolondítva 5 csepp teafaolajjal. Úgy tapasztaltam, az utóbbiból elég ennyi, különben foltos lesz a parketta.

Fertőtlenítéshez tömény ecetet használok (ilyenkor kesztyűben, mondjuk nem csípi úgy ki mint régen a klóros szerek).

A hűtőt is ecetes vízzel szoktam kitisztítani az évi rendes leengedéskor. Csírátlanít, szagtalanít.

A fürdőszobai tükör tisztítására is használom: forró ecetes vízzel (kb 9:1 arányban a víz javára) mosom le és háztartási papírtörlővel áttörölöm, vagy egy kivénhedt, de nem szöszölős pamut pólóval. Ablakpucolásra is használható, bár ezt még nem próbáltam. Állítólag a következőképpen kell: forró ecetes vízzel lemosod és egy mikroszálas kendővel áttörlöd az ablakot, majd egy ablaklehúzóval leszeded a felesleges vizet.

A kicsit eldugult lefolyót is megszereltem már némi mosószóda és ecet keverékkel. Egy maréknyi mosószódát szórtam a lefolyóba, majd ráöntöttem egy pohár ecetet. Hangos pezsgés kíséretében kidugult a lefolyó. Kicsit azért jó pihentetni, hadd dolgozzon még a keverék.

Ecettel szépülünk, gyógyulunk

Az ecettel a hajbalzsamot is ki lehet váltani (főleg könnyen zsírosodó hajra jó). Az utolsó (vagy utolsó előtti ahogy tetszik) öblítővízbe teszünk kb. egy fél deci ételecetet (lehet almaecettel is, bár ennek erősebb a szaga) és ezzel a konyvalékkal öblítjük le a hajunkat. Nem lesz büdös, de ha valakit mégis zavar a gondolat, hogy ecet van a haján, kis pihenő (kb. 10 perc) után le lehet öblíteni.

Ezt még nem próbáltam, de egy könyv (Nagymama házipraktikái) szerint torokgyulladásra hatásos ha almaecetes, mézes vizet kortyolgatunk (2 tk. almaecet, 1/4 l. víz, 1 tk. méz), naponta 3szor egy-egy pohárral. Ha aktuális lesz, kipróbálom.

A fenti forrás szerint a bedagadt bokát is be lehet dörzsölni almaecettel éjszakára, leviszi a duzzanatot. Ízületi és izomgyulladásra is jó - ez utóbbit már nálam is bizonyította, amikor beállt a vállam és a nyakam. Egy darab almaecettel átitatott ronggyal (pl. tetra pelenka) kell negyed órára beborogatni a gyulladt területet - tényleg elmúlik. Volt, hogy rögtön, volt, hogy még egy-két napig meg kellett ezt ismételnem esténként.

Már régen izgat, mennyivel klasszabb (vagy másabb)  kavicsokból építkezni, mint építőkockákból. Egyéves kislányom szülinapi ajándéka egy  zöldséges ládányi, szájméretűnél szigorúan nagyobb, Dunaparton szedett kő.

A dolog egyelőre nagyszerűen működik: a kicsi rakosgatja, egymáshoz kocogtatja, lépeget rajta; a négyéves különböző, rituálisnak tűnő (valójában igen profán jelentéssel felruházott) alakzatokat rak ki belőle.
Itt például a még csak néhány nap múlva nyitó tó előtt tolonganak tömött  sorokban az emberek:

 Ajándékként azonban csak jól ismert gyerekeknek ajánlom: az én gyerekeimről tudom, hogy nem dobálósak, de Didekiről, a legjobb kishaverről ez már nem mondható el.
Ja, és még egy: ha van egy kis időtök, a kövek jól mutatnak, ha kifestitek őket - ebben egy két-hároméves már simán partner.