Karácsonykor a konyhában mindig adnék egy esélyt a hagyománynak meg az újításnak is, de tudom, ezzel mindenki másképp van. Van azért abban is némi ellentmondás, hogy ilyenkor, miközben annyi minden verseng a figyelmünkért, valami „gyorsan-könnyen”-t, de mégis „ünnepélyes-különleges”-t szeretnénk. Ezt az összeállítást karácsony este vagy az ünnepi forgatag valamely egyéb megfelelő pontján is elsüthetjük, mert bár az alapanyagai egyszerűek, hétköznapiak és nem túl költségesek, az összeállítás módja rendhagyó, az ízek, illatok és végeredmény pedig jól simul a fesztív hangulathoz.
Kezdjük azzal, hogy reggel kivesszük a fagyasztóból a gesztenyemasszát. Attól függően, hogy mikor kezdődik a vacsora, két-három órával előtte libbenjünk be a konyhába, mert az előkészületek ugyan gyorsak lesznek, a sütési időt nem lehet rövidebbre csípni.
Hozzávalók (4 személyre, azaz 2 gyerek + 2 felnőttre számítva)
25 dkg natúr gesztenyemassza
1 nagyobb + 1 kisebb alma
0,5 l (kinek milyen) tej
2-3 dl narancslé
fahéj, őrölt szegfűszeg (ízlés szerint)
1-2 markényi mandulaforgács, -lapocska
Ez azért fog hamar menni, mert a gesztenyepüré gyakorlatilag készen van, vagyis már eleve krém-állagú. A felmelegített tejbe belekeverek némi fahéjat és ennél jóval kevesebb őrölt szegfűszeget, és ezzel le is emelem a tűzről (a fűszerek a tejjel összefőve csípőssé tehetik a végeredményt), beletördelem a felolvasztott gesztenyemasszát, hozzákeverem a nagyobbik, finomra reszelt almát, majd újra visszateszem az egészet melegedni.
És akkor ezzel így meg is lennénk, tálalás előtt már csak annak kell pár percet találnunk, hogy (forralás nélkül) újramelegítsük, kis serpenyőben mandulaforgácsokat pirítsuk, ez ugyanis frissen rászórva az igazi.
Gyerekeknek nagy élmény, ha karalábévájóval a kisebb almából kicsent néhány almagombóccal is ellátjuk, aminek az ízével mi sem járunk rosszul. (A levest egyébként egy nappal előtte is elkészíthetjük, hűtőben csak jobban összeérik gesztenye-narancs páros). A második fogás előkészületeit a levessel párhuzamosan indíthatjuk, mégpedig úgy, hogy az (én valamiért mindig lebőrözöm, azaz megnyúzom őket, még főzés előtt) alsó combokat némi sós vízben odatesszük főni. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt előpároljuk a combokat, másrészt előállítjuk a kukoricadara főzéséhez szükséges alaplevet – ilyenként, ha a logisztika nagymesterei vagyunk, nagyobb mennyiségű vizet teszünk fel főni, és néhány felezett, negyedelt egyéb zöldséget is mellédobálunk (répa, petrezselyemgyökér, karalábé, krumpli, zeller, zöldborsó, stb.), a másnapi ebéd irányába nagyot léphetünk így előre. Hozzávalók (2 gyerek + 2 felnőttre számítva) 6-7 csirke alsó comb 20 dkg kukoricadara néhány cikk fokhagyma, 1 fej hagyma 1 kisebb csokor bazsalikom 0,5 kg fagyasztott meggy 0,5 l narancslé 2-3 evőkanál keményítő fahéj, szegfűszeg ízlés szerint A combokat fehéredésig pároljuk a vízben, majd félretesszük. Egy másik lábasban némi olajon megfuttatjuk a felkockázott hagymát és belenyomott/reszelt fokhagymát, majd ráöntjük a hús levét. Bár alapvetően a „ne méricskéljünk le mindent, hallgassunk az ösztöneikre” híve vagyok, a puliszka esetében, főleg ha torta a végcél, muszáj betartani a mennyiségeket, ezen áll vagy bukik ugyanis annak a néhány combnak a sorsa, amit majd belesütünk: ha nem elég kemény a massza, nem tartja meg őket. A 20 dkg darához kb. 0,8 dl alaplére lesz szükség, ennyit vegyünk ki a húslevesünkből, és folyamatos kevergetés közben adjuk hozzá.Arról egészségesen megoszlanak a vélemények, hogy meddig illik főzni egy efféle puliszkát, én ezt sohasem szoktam órákig, hanem csak addig, míg a daraszemek láthatóan megdagadnak, és kóstoláskor már nem csikorognak a fogam alatt, ehhez mérsékelt lángon kb. 15-20 percre lesz szükség. Nem kell folyamatosan kavargatni, még akkor sem, ha a massza prüszkölése, fröcsögése esetleg erre is ingerelne.
Innen felgyorsulnak az események: a kész, vastag puliszkamasszába belekeverem a felvágott bazsalikomot, majd kiolajozott (vagy sütőpapírozott) tortaformába töltöm. Én ezúttal jó öreg ikeás szilikon tortaformámba, a kapcsosnak viszont megvan az az előnye, hogy könnyebb a végén kiemelni belőle a tortát. A sűrű masszába beleállítjuk a csirkecombokat, és mehet a sütőbe. Na itt jön be a 40-45 perc.
A puliszkatortát addig süssük, amíg barnulni nem kezd a felszíne (mérsékelt lángon 40 perc körül). Aki fél a kiszáradástól, időnként a megmaradt húslével locsolgathatja (én nem tettem). A végeredményben az az ellenállhatatlan, hogy mind a puliszka, mind a combok, kívül ropogóssá, belül pedig puhává, szaftossá sülnek/maradnak.
Nagyobb tányérra csúsztattam át, meggypudinggal körítettem.
Melyhez hasonló jókat nektek is.
Témában még Mogyorómártás zöldségspagettivel Sütőtökös póréhagymás penne Változatos lepény maradékokból Házi csirkemájpástétom mazsolával