Kisgyerekes háztartásban állítólag spagettiből sohasem lehet túl sokat főzni, néha mégis előfordul, hogy megmarad egy-egy éppen akkora adag, hogy az már másnapi ebédhez kevés – kidobni pedig kár lenne. Egy ilyen adag újrahasznosítása a minap nálunk olyan jól sikerült, hogy azóta direkt ezért főzünk spagettit: a százféleképpen ízesíthető, variálható, sós vagy édes spagetti-palacsintáért.

Zöldborsós-gombás spagetti volt ebédre, amikor megmarad a mártásból és a tésztából is, így összekevertem. Pakolgattam egy napig a hűtőben, a konyhapultra is kitettem egy időre, hogy hátha, de miután senkinek nem jött meg a kedve hozzá, éreztem, hogy ebből recycling lesz. Vacsora lett, olyan, amit viszont már nem kerülgetett senki különösebben, inkább az volt a fő vitapont, hogy ki evett belőle többet? (Erre a mai napig nem tudom a helyes választ.)
Hozzávalók 1 kisebb tálnyi maradék gombás-borsós spagetti
3 tojás
2 marék reszelt sajt
A felvert tojásba belekevertem a reszelt sajtot, majd a spagettimaradékot. Egy nem túl híg, tartásos massza lett, tele szabálytalan alakzatokkal.
Vastagfalú teflonserpenyőt melegítettem forróra, és olaj nélkül, csak úgy, evőkanállal porciózott, kisebb, kilapított, elegyengetett adagokat kezdtem el sütni belőle. A sajt és a tojás remekül összefogta a zöldségeket és a spagettit.
Addig nem nyúltam a kis kupacokhoz, amíg meg nem szilárdultak, ki nem fehéredtek, csak utána forgattam több posztban is megénekelt, szuper, ikeás, húsforgató-lapátkámmal. A kis, vastagabb palacsintához hasonló darabokat barnára pirítottam.
 

Hozzávalók kb. 20 dkg spagetti megfőzve
3 tojás
2 megpucolt, lereszelt alma
2 marék, nem túl karakteres ízű reszelt sajt
2 evőkanál zabliszt
ízlés szerint: őrölt fahéj, vanília, szerecsendió

 

Amíg a sótlan vízben a spagetti főtt, felvertem a tojásokat, majd belereszeltem a megpucolt, lereszelt almákat és sajtot, a lisztet, majd a lecsöpögtetett spagettit. Fűszereztem. Édesíteni nem tartottam szükségesnek, az alma íze elég volt, de mindenki hallgasson a saját ízérzékére. Néhány percig állni hagytam, hogy a zabliszt elvégezze a melót, és kicsit sűrűbb legyen a massza, majd az előzőkhöz hasonlóan kisütöttem a kis plecsniket.
A sajttól nem féltem, és valóban szükség is volt rá, mert a tojás és a liszt nem tudtak volna együtt megbirkózni a szabálytalanul szanaszét göndörödő spagetti-fürtökkel. Asztaltársaságunk sajt-ellenes tagjai pedig nem tudtak belekötni semmibe, a sajt ízre és küllemre is teljesen beleolvadt a végeredménybe. Mivel nem szeretem az ilyen típusú átveréseket, már az elején bevallottam, hogy mi van benne, de mivel senki nem tudta megmutatni, hogy pontosan hol is, és az ízére sem panaszkodhattak, az akadékoskodás ezen a ponton okafogyottá is vált.
Sütés közben ne bosszankodjon senki a kanyargó spagettiszálakon, szépen megpirulgatnak, itt-ott, és ez a kis kaja pont ebben jó: a kész minipalacsinták alja, és a széleken kilógó tésztaszálak ropogósak lesznek, a közepük pedig puhára sült a palacsintamasszában.
A tányéron reszelt, aprított gyümölcsök, mézes joghurt, banános túrókrém, lekvár turbózhatja tovább.
Témába vág még Banános palacsinta 2 vagy 3 hozzávalóból Serpenyős müzli extra gyorsan Házi jégkrém maradékokból