Szinte lehetetlen kikerülni, hogy ne gyűljenek a lakásban a műanyag flakonok, bármennyire is igyekszik az ember, az újratöltés itthon elvétve elérhető szolgáltatás. Sok dologról le lehet szokni az összetevők meg egyszerűsítés miatt, de pl. sampont elég nehéz flakon nélkül szerezni, ugyanez a mosogatószerre is igaz. Szóval gyűlnek, mi meg hajigáljuk a megfelelő helyre vagy újrahasznosítjuk, utóbbihoz ajánlunk most néhány klassz tippet: tárolók, játékok többnyire.

A Bábos Társulat  - most kapaszkodjatok meg - bábozik. De nem csak ám amolyan hagyományos előadásokon, ahol gyerek néz, báb mozog, beszél, frászt hoz, összekacsint. Hanem olyan Bábos mesekuckó foglalkozásokon is, ahol a gyerek elkészíti, eljátssza, megéli a mesét.  Ahol tényleg belecsöppen a mesevilágba, és azonosul, akivel ott és akkor azonosulnia kell, és megküzd amivel, akivel meg kell küzdenie.

Itthon ültünk és valahogy semmi sem volt jó. Nem tudtam olyat mondani őfelségének a "játsszunk valamit" kérésre, ami megfelelt volna neki. Végül ezzel a kóstolós-szagolós játékkal hecceltük el az estét.

A játék lényege, hogy előszedünk mindenfélét a konyhából, ami kielégíti valamelyik alapízt vagy valamiért különleges az illata. Hoztunk tárkonyt, kakukkfüvet, kávét, fokhagymát, citromot, porcukrot, keserűre főzött kamillateát. Aki kóstolt vagy szagolt, annak kötelezően be kellett kötnie a szemét.

Jó móka volt, próbáljátok ki!

A legszebb része, hogy nem hagymaízű és nem a hagyma intenzív ízű és illatú részéből készül, hanem a héjából, pár perc alatt.

Ildi  iparművész, mindenféle anyaggal dolgozik. Agyag, bőr, festék, pasztellkréta. Ildi gyerekei (3 és 5) is mindenféle anyaggal dolgoznak. Lenyűgöző. Amikor nála jártam, odavetette, hogy ja persze, a megfelelő eszközöket kell a gyerek kezébe adni, és máris megvan a sikerélmény. Kezembe nyomott egy papírt, és az általam évek óta használt porkréta (pasztellkréta) életre kelt.

Pár hete a gumikarkötő-őrület kapcsán tanulási lelőhelyeket tippeket ajánlott blagger a témában, remélhetőleg szebbnél szebb darabokat készítenek a gyerekek. Adódik a kérdés, hogy hogyan lehet lehetőleg nem egy doboz mélyén, hanem látványosan, könnyen kezelhetően tárolni az elkészült kis remekeket.

Ezt a klasszikus játékot már régóta szerettem volna megcsinálni itthon. Most eljött a pillanat, megcsináltuk, és jelentem: tökéletesen működik. Amellett, hogy jó móka egyik szobából a másikba telefonálni, azt is jól szemlélteti, hogyan vezeti a hangot egy megfeszített zsineg. Utóbbi mozzanat kulcsfontosságú a siker érdekében: csak akkor lesz sikerélmény, ha valóban feszül.

Ezekre lesz szükséged:

hosszú zsineg

2 konzervdoboz

festék, ecset, öntapadó matrica a díszítéshez, de ez opcionális

Először kifestettük mindkét konzervdobozt:

Megvártuk, hogy megszáradjon, és kalapáccsal apró lyukat ütöttünk mindkettő közepére:

Átfűztük rajta a kötelet és csomót kötöttünk a végére:

Elkészült:

Korábbi kísérletek: A lufirakéta

Bagoly-mániám kicsit átragadt a lányomra is, tavaly, még oviban, bagoly szeretett volna lenni a farsangon. Kerestem egy barna ruhát, amit beáldozhattunk, előkapartam az összes filcdarabot, ami otthon volt, no meg a textilragasztót és összeraktuk együtt.

Totyogós korában is szerettem a kisfiammal felfedeztetni izgalmas dolgokat (például, milyen, amikor különböző anyagok találkoznak egymással), de most az ovis időszakkal egészen új fejezet indult a felfedezésben, kísérletezésben. Rápörög, az elkészítésében is aktív szerepet vállal, figyel, és élvezettel próbálgatja a dolgot. Mindeközben anyu is kiéli az ovis korából kimaradt élményeket, és el is telik egy délután. Ha a böngészőbe beírjátok a "experiment for preschool" vagy "experiment for kindergarten" kifejezéseket, rengeteg ötletet lehet találni. Mi elsősorban az aktívabb, mozgalmasabb kísérletekre mentünk rá, több dolgot is kipróbáltunk (és még rengeteget fogunk). Elsőnek a lufirakétát mutatom, amit egyébként itt találtam.

A lufirakétával tulajdonképpen a rakéta működési elvéről (hatás-ellenhatás) szerez a gyermek kézzel fogható (és így megérthető, megjegyezhető) tapasztalatot. A kísérlet lényege, hogy a felfújt lufit egy szívószál segítségével egy kifeszített kötélre rögzítjük. Elengedjük, hirtelen kiáramlik a levegő, ami elindítja, és nagyon gyorsan végigvezeti a pályán a lufit. Versenyezni is ér vele.

Ezekre lesz szükséged, ha szeretnéd megcsinálni:

[caption id="attachment_8425" align="aligncenter" width="600"] Hozzávalók[/caption]

A kötelet érdemes jó hosszúra hagyni, mert egy tisztességesen felfújt lufi elég sokat tud "futni", lehet ez akár 5-6 méter is. Nekünk ilyen szívószál volt otthon, a biztonság kedvéért levágtam a végét:

[caption id="attachment_8427" align="aligncenter" width="600"] A lufifújásra szerencsére van célszerszám itthon[/caption]

[caption id="attachment_8417" align="aligncenter" width="600"] Így érdemes rögzíteni[/caption]

És akkor jöhet a nagy mutatvány. Először szimpla, majd dupla lufival próbálkoztunk, elég jól működött, lehet vele versenyezni is.

Hajrá, hamarosan jövünk a következő játékkal!